Mv.: - Demszky Gábor azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi 676 önkormányzati képviselővel, képviselőnek a fele is elég lenne, és a 60 városatyát is nyugodtan a felére lehetne csökkenteni, így is működne az önkormányzati rendszer a fővárosban. Egyetértenek-e ezzel?

Műsorvezető: Süveges Gergő

 

Mv.: - Tarlós István, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a Kereszttűz vendége. Jó reggelt kívánok!

 

Tarlós István: - Jó reggelt kívánok!

 

Mv.: - Kérdező társak Szirmay Dávid, Bors.

 

Szirmay Dávid: - Jó reggelt!

 

Mv.: - És Losonczi Gergely, zoom.hu.

 

Losonczi Gergely: - Jó reggelt kívánok!

 

Tarlós István: - Jó reggelt kívánok!

 

Mv.: - Demszky Gábor azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi 676 önkormányzati képviselővel, képviselőnek a fele is elég lenne, és a 60 városatyát is nyugodtan a felére lehetne csökkenteni, így is működne az önkormányzati rendszer a fővárosban. Egyetértenek-e ezzel?

 

Demszky Gábor azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi 676 önkormányzati  képviselőnek a fele is elég lenne

 

Tarlós István: - Egyetértek, teljesen igaza van. Régi történet...

 

Szirmay Dávid: - Ritka dolog ez.

 

Mv.: - Na, hát...

 

Tarlós István: - Régi történet, alapigazság. Budapestnél nagyobb városokban is ennél jóval kevesebb képviselő van.

 

Mv.: - Tesznek-e érte valamit?

 

Tarlós István: - Ez törvényalkotási kérdés. Nem hiszem, hogy Demszky Gábor vagy én ezért különösebben tehetnénk. Jóllehet főpolgármester úrnak van elég tekintélye, alapja, talán jogosítványa is, hogy ilyen felterjesztéseket készítsen. Nem tudom készített-e a, hát nem 20, de az elmúlt mondjuk 12 évben. Úgy tudom, hogy nem. De amit erről legutóbb mondott, ezt nem nagyon érdemes vitatni értelmi alapon. Tárgyilagosan nézve, amit állít, abban teljesen igaza van.

 

Losonczi Gergely: - A kérdés ugye azért is érdekes, merthogy a, ahogy Ön is említette, ugye ez törvényi szabályozás, ráadásul összefüggene ugye egy globális önkormányzati reformmal. Tehát nemcsak a fővárossal, hanem Magyarország egészének önkormányzati rendszerére terjedne ki. Ön szerint az országban is szükség lenne az önkormányzatokban a képviselők számának a csökkentésére? Erről most megy egy vita.

 

Tarlós István: - Nézzek, elképzelhető. Én szívesebben beszélek Budapestről, és Budapest...

 

Losonczi Gergely: - Csak azért kérdezem, mert a két kérdés összefügg.

 

Tarlós István: - Összefügg, de mégis elválasztható. Hiszen van a 3200 magyar önkormányzat közül egy, amelyik egészen másképp működik, mint az összes többi, és ez a budapesti, a fővárosi. Hiszen itt van egyedül úgynevezett kétszintű önkormányzás, aminek a részleteiben nem is érdemes elveszni, mert a műsoridő kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk, mi mindenben különbözik ez az összes többitől. Hogy nagyon kevés ember igazodik ki rajta. Budapest, Budapesten kívül pedig abszolút nem értik, ez csak az emberek józan ítélőképességének a bizonyítéka. Hiszen nehéz is eligazodni rajta. A felelősségek, a hatáskörök nincsenek megfelelően szétválasztva. '90 és '94 között egy árnyalattal jobb volt a helyzet, mert akkor létezett még egy fővárosi törvény, az önkormányzati, tehát a '65-os törvényen, az önkormányzati törvényen kívül is. Ezt '94-ben törölték, az önkormányzati törvényt nem szerencsés módon módosították. Nyugodtan mondhatjuk, hogy '94 óta egy fából vaskarika szituáció jött létre Budapesten. Először erős kerületeket célzott meg a törvény, aztán ezen némiképpen változtattak, de nem úgy, hogy minden elemében követték volna a változtatásokat. Kaotikus állapotok álltak elő. Egy példát mondok. Nevetséges, hogy egy kerületnek ahhoz, hogy kitegyen egy KRESZ-táblát egy zsákutcára, a főváros hozzájárulását kell kérnie. Ugyanakkor az is furcsa, hogy általános rendezési tervek tekintetében a fővárost a kerületek mozgásképtelenné tehetik.

 

Tarlós István: "'94 óta egy fából vaskarika szituáció jött létre Budapesten. "

 

Szirmay Dávid: - Most azonban ez a többszintű irányítási és igazgatási rendszer úgy tűnik, hogy változhat. A hírek szerint például most a kerületi rendőrkapitányságokat próbálják, ha nem is megszüntetni, de egységesíteni és egy egységes fővárosi irányítás alá sorolni mindegyiket. Ezzel egyetért?

 

Tarlós István: - Tulajdonképp a rendőrség centralizálának a gondolata nem ördögtől való gondolat. Nem ez a legnagyobb probléma egyébként, hisz a rendőrség jogosítványai, a prevenciók megszüntetése, a rendőrök anyagi és erkölcsi megbecsülésének elég nagyfokú hiánya, ami probléma. Tehát ilyen részleges átszervezésektől én különösebb eredményt nem várok.

 

Szirmay Dávid: - Tehát nem lenne hatékonyabb és olcsóbb?

 

Tarlós István: - Hatékonyabb az lenne meggyőződésem, ha az én véleményemet kérdezi, hogyha a szabálysértési ügyeket leválasztanák a bűnügyekről. A szabálysértési ügyeket egy városi rendőrség hatáskörébe utalnák, ami önkormányzati rendőrség lenne, a fővárosban, fővárosi szinten. A bűnüldöző szervek megszabadulnának egy csomó felesleges feladattól és statisztikától, a városban pedig nagyobb rend tudna lenni. Én ennek látnám különös értelmét.

 

Szirmay Dávid: - Beszéljünk még egy kicsit fővárosi ügyekről. Más fővárosi ügyről, ami most per pillanat talán a leginkább foglalkoztatja a közgyűlést. Ez pedig a gázművek esetleges privatizációja. Ugye tegnap a közgyűlés tulajdonképpen zöld utat adott annak, hogy két hét múlva akár már a privatizációról is tárgyaljon. Önök azt mondják erre, hogy az utolsó családi ezüstöt nem szabad eladni. Vétek, és ez borzasztó eredmény lenne a város számára, miközben a Demszky vezette városvezetés azt mondja, hogy nem látják a fedezetét azoknak az uniós pénzeknek az önerős részére, és ezért jöhet szóba, ha szóba jön az eladás. Mit kell akkor leállítani Önök, Önök szerint? Milyen beruházást konkrétan? Vagy ha nem állítjuk le, nem állítják le, akkor miből lesz erre pénz?

 

Tarlós István: - Leállításról nincs szó, mert el sem kezdődtek ezek a beruházások. Ez már alapvető tévedés. De nézze, most fogok valamit mondani, hogy lehet, hogy lesznek, akik...

Szirmay Dávid: - Bocsánat, metró azért épül.

 

Tarlós István: - Lehet, hogy lesznek, akik megbántódnak, lehet lesz olyan, aki megint összekever Sarlós Istvánnal, de mégis azt kell mondjam, hogy, ami folyik ma Budapesten, az egy úgynevezett bolsevik típusú propaganda. Ez a családi ezüstből arany, ezt is mondhatta volna akár Rákosi Mátyás is. Ezek lózungok, üres, levegőbe kiáltott szavak. Valós tartalmak vagy lábak nélkül.

 

Losonczi Gergely: - Hát a főváros azt mondja, hogy 50 milliárd forint hiányzik a következő két évben az európai uniós pályázatokhoz az önrész, az önrész fedezetéül. Más számok ezt 95 millióra teszik, aztán az MTI úgy tudja, hogy ez még 100 milliárd, 100 milliárdnál is több. Ön szerint mekkora ez az összeg? Önöknek van becslése, hogy mennyi pénz kellene ahhoz, hogy az uniós pályázatokat meg tudjuk valósítani?

 

Tarlós István: - Szerkesztő úr, engedje meg, hogy azt mondjam, rossz pályán vagyunk.

 

Losonczi Gergely: - Miért?

 

Tarlós István: - Hagy érzékeltessem a nézőkkel is, és Önnel is egy egyszerű hasonlattal, hogy valójában miről van szó. Ha, ha egy 3 gyerekes család tudja, hogy a 3 gyerek, mondjuk ikrek és ősszel iskolába fognak menni, tudják, hogy jön a negyedik gyerek, autórészleteit, megvásárolt autó részleteit kell fizetniük, ugyanakkor olyan helyzetben van a család, hogy az egyik szobát télre becsukják, bezárják, mert nincs pénzük fűteni, akkor nem túl ésszerű azt cselekedni, hogy a komplett házba új bútort és elektroakusztikai berendezéseket vásárolnak, minden mindegy alapon.

 

Losonczi Gergely: - Megmagyarázza ezt a hasonlatot?

 

Tarlós István: - Meg. A hasonlat...

 

Losonczi Gergely: - Mert félig-meddig úgy értelmezhető, hogy akkor le kell mondani az uniós pályázatokról.

 

Tarlós István: - Nézze...

 

Mv.: - Illetve, hogy azok fölöslegesek.

 

Tarlós István: - Ne orientáljuk ilyen kifejezésekkel rossz irányba a nézőket. Más dolog az új bútor, meg az új elektroakusztikai berendezések sem fölöslegesek, ugye. Nagyon jó, ha van olyan a házban, nagy öröm, a ház minden lakója örül neki. De itt most a helyzet a következő. Amit működési eredménynek aposztrofálnak a városvezetők, az voltaképpen a működési források súlyos megkurtítása. A tetejében a volt gazdasági főpolgármester-helyettes ezt sokszor elmondta, hogy a Városháza pénzügyeinek kiegyenesítésére elvileg közgazdasági oldalról nézve a szociális kiadásokat még tovább kéne csökkenteni, és bizonyos szolgáltatások árát tovább kellene növelni. Iskolákat zárnak be, egészségügyi létesítményeket zárnak be, egy. Kettő, tehát a működésben sok pénz hiányzik. A BKV a klasszikus szabályok szerint tulajdonképpen csődben van. Irtózatos adósságállománnyal és leküzdhetetlen, minden évben jelentkező 12 uszkve 18 milliárdos deficittel, a több mint 80 milliárdos adósságállományon túl.

 

Losonczi Gergely: - De a kulcskérdés Tarlós úr mégiscsak az, tehát, hogy azt gondolom, hogy ketté lehet választani a Főgáz privatizációját, illetve az uniós beruházásokat.

 

Tarlós István: - Nem, nem lehet ketté.

 

Losonczi Gergely: - Azért, abból a szempontból gondolom én ezt így, hogy ha Önök nem támogatják a Főgáz privatizációját, akkor lehet tenni alternatív javaslatot, hogyha hiány van a fővárosban és az uniós...

 

Tarlós István: - De tettünk. Nem most, már két éve.

 

Losonczi Gergely: - ... forrásokat azt valahogy elő kell teremteni. Akkor azt miből?

 

Tarlós István: - Egy éve ugyanúgy tettünk. Főpolgármester úr rosszul emlékszik, hogyha, ha azt mondja, hogy az ellenzéknek nincs jobb javaslata.

 

Losonczi Gergely: - Nem tudom, hogy mondja-e.

 

Tarlós István: - Nemcsak van, volt is. Sokszor megismételtük. De engedje meg, hogy folytassuk a sort. Ugye gazdasági válság van, ezt mindenki tudja. Az ország többsége már azért azt is sejti, hogy az utóbbi hat évben a történtekért politikai felelős csak kell, hogy legyen és ez mellesleg, aligha lehet az ellenzék. Józan ésszel, ha a matematika szabályait nézzük, nem a politikai érzelmeket vesszük alapul. Tehát gazdasági válság van, ami a főváros pénzügyi kilátásait a jövőre rontja. A recesszió miatt kevesebb lesz az iparűzési adóbevétel, nominálisan meg fognak növekedni az energiaárak miatt a működési terhek. Ugyanúgy a deviza alapú hitelek kamatai szintén nominálisan meg fognak növekedni, amiket kegyetlenül fizetni kell. A válság miatt végképp nem tudni, mennyi pénzt ad az Unió majd a metróra. Ennek a városnak már most van 170 milliárd adóssága, ezt sem lényegtelen tekintetbe venni. A számlákat, kötelezettség-vállalásokat pedig sorozatban tolják ki 2010 utánra.

 

Szirmay Dávid: - Tarlós úr!

 

Tarlós István: - Erre mondjuk mi azt, hogy a város működését nyugodtan félthetjük már 2010 után, mert az folyik, hogy utánunk a vízözön. Most ha ilyen körülmények között - rögtön befejezem, elnézését kérem - ha ilyen körülmények között, én nem nevezném ezüstnek, hanem a város egyik legértékesebb, utolsó értékpapír-csomagját eladják, azért, hogy a Podmaniczky-programból néhány beruházást megkezdjenek, amiket biztos, hogy nem fognak 2010-ig, de tán '13-is se befejezni, azért ilyen módon kockára tenni a város működését, ezt én nem tartom egy felelős gondolkodásnak.

 

Szirmay Dávid: - Az, az imént Ön itt a problémát analizálta, elemezte, hogy mik a problémák.

 

Tarlós István: - A helyzetet.

 

Szirmay Dávid: - Így van. Ugyanakkor számomra a kérdés továbbra is fennáll, miből, akkor miből tegyük meg azt, amit muszáj? Vagy mondjunk le arról, hogy felújítsák az utakat? Mondjunk le arról, hogy nem tudom én, közlekedésfejlesztési koncepciót...

 

Tarlós István: - Szerkesztő úr, bocsásson meg, megint félrevezetjük a nézőket. Ezeket a...

 

Szirmay Dávid: - Bocsánat, én nem félrevezetek, én kérdezek.

 

Tarlós István: - Ezeket a pénzeket, amikről most beszéltünk...

 

Szirmay Dávid: - Igen?

 

Tarlós István: - ... és a Podmaniczky-program beruházásai néhány elemének a megkezdését ne keverjük az útfelújításokba.

 

A Podmaniczky terv beruházásai több kérdést felvetnek

 

Losonczi Gergely: - De melyek ezek az elemek?

 

Szirmay Dávid: - De bocsánat, csak az, hogy a város miből...

 

Tarlós István: - Ma még, ma még nem tudjuk.

 

Szirmay Dávid: - Akkor nem konkretizálok. Miből fog működni akkor a város? Tehát mi, miből lesz bevétele? Mert az SZDSZ azt mondja, hogy a gázművekből. Ez egy vitatható álláspont, de ők mondanak valamit. Ön elemzi azt, hogy miért nem jó, ha eladjuk a gázműveket, illetve, hogy milyen rossz kötelezettségvállalásokat eszközölt a főváros, de igazából a befolyó pénzről nem igazán látom, hogy, hogy honnan lenne pénz.

 

Tarlós István: - Arról van szó, hogyha egyszer a város működésére is kevés a pénz, ahogy most Ön is elismételte, akkor, akkor miért fogunk bele olyan fejlesztésekbe, amiknek a végit se látjuk.

 

Szirmay Dávid: - De mire gondol konkrétan?

 

Mv.: - 1-es villamos meghosszabbítására gondol például?

 

Tarlós István: - Hát történetesen az 1-es villamos meghosszabbításának már régen meg kellett volna történnie, nem most....

 

Mv.: - Nem történt meg.

 

Tarlós István: - Hát ez a baj.

 

Mv.: - Ott, ott áll a pesti oldalon.

 

Tarlós István: - Nézze, erre mondjuk azt, hogy nem szabadott volna idáig eljutni.

 

Szirmay Dávid: - Ez világos...

 

Mv.: - Ez rendben van, de hogyan tovább?

 

Tarlós István: - De most mégiscsak arról van szó, nézze, egyszerűsítsük le ezt a dolgot, mert kezdünk belebonyolódni. Kialakult egy helyzet 18 év alatt, de főleg az utóbbi, mondjuk 6 évben. Ez a helyzet, ez egy kedvezőtlen képet mutat. Annyira kedvezőtlen képet, hogy bizonytalanná vált a város működési feltételeinek a biztosíthatósága is. Azt az egyetlen kis egyszerű kérdést kell feltenni, hogy bizonytalanul befejezhető beruházásokba ilyen körülmények között szabad-e belefogni csak azért, hogy politikai értelemben elmondható legyen, hogy valamennyi teljesült a Podmaniczky-tervből.

 

Losonczi Gergely: - Hát itt nemcsak azért fognának bele, hanem azért...

 

Tarlós István: - Ez egy egyszerű kérdés.

 

Losonczi Gergely: - ... merthogy jelentős uniós támogatások vannak. Tehát ugye az önrész...

 

Tarlós István: - Nézze, én erről, én erről többet nem is tudok, nem szabadna, nem szabadna mindig azt mondani, hogy, hogy az Európai Unió minden egyes elképzelést támogatni és fizetni fog, amit a főpolgármester úr és a közvetlen környezete megálmodik.

 

Losonczi Gergely: - Hát, hogyha nem támogatják, akkor nem is kell az önrész sem. Tehát akkor azt a főváros sem fogja kifizetni.

 

Tarlós István: - No de ez a baj. Hát, ha egyszer a városnak nincs önrészre pénzre....

 

Losonczi Gergely: - Hát azért mondják, hogy adják el a gázműveket, hogy legyen.

 

Tarlós István: - És Ön szerint ez, nem illik visszakérdezni, ennyi kérdés után, és azok után, amit elmondtam, mégis hagy kérdezzem meg Öntől...

 

Losonczi Gergely: - Én értem az Ön prognózisát.

 

Tarlós István: - ... ez egy ésszerű magatartás.

 

Losonczi Gergely: - Én értem az Ön prognózisát.

 

Tarlós István: - Na de ésszerű magatartás?

 

Losonczi Gergely: - Én nem minősíteném ezt, hogy ez ésszerű vagy nem ésszerű, nem ez a dolgom.

 

Tarlós István: - Hát nem tudok többet mondani róla, szerkesztő úr.

 

Losonczi Gergely: - Én csak azt mondom, hogy én értem az Ön prognózisát, és azt is értjük, hogyha Ön azt mondja, hogy ezeket az uniós támogatásokat akkor egész egyszerűen nem kell lehívni, merthogy a főváros nincs abban az anyagi helyzetben...

 

Tarlós István: - Adjuk el a Városházát is, adjuk el a Kossuth teret is. Azért is, azért is kapunk valamennyi pénzt.

 

Szirmay Dávid: - Vagy tömjük be a metróalagutat.

 

Tarlós István: - És akkor... Hát igen, ki fogja a metró többletköltségeit fizetni?

 

Szirmay Dávid: - Na hát itt most, amit Ön elmondott, abból számomra az derül ki, hogy itt a metróval Önnek például problémája van, financiális értelemben. Nem arról...

 

A 4-es Metró építése sok költséggel jár

 

Tarlós István: - Nem nekem. Nem nekem, a szakembereknek van problémájuk. Persze nekem is van, de nem az a lényeg, hiszen a városnak és az államnak olyan szerződése van, hatályos szerződése, hogy a metróépítés valamennyi többletköltsége a várost terheli. Nézze, matematikai...

 

Szirmay Dávid: - Ismét csak azt tudom kérdezni, mi a megoldás? Mert én erre vagyok csak kíváncsi, mi ebben a helyzetben a megoldás?

 

Tarlós István: - Nem, nem szabad felélni az összes vagyont politikai haszonszerzés céljából.

 

Mv.: - Tehát akkor ez azt jelenti, hogy...

 

Tarlós István: - Ez a megoldás. Ezért...

 

Szirmay Dávid: - Na de attól még a metró nem épül tovább.

 

Tarlós István: - Hogy mondja?

 

Szirmay Dávid: - Attól nem épül tovább a metró?

 

Tarlós István: - Hát ne keverjük a szezont a fazonnal. Mostanáig arról beszélgettünk, hogy új beruházásokat akarnak elkezdeni, amire szintén uniós pénzeket remélnek. Hogy meg is kapjuk, annak egyébként semmi biztosítéka nincs, és ennek érdekében el akarják adni a Főgáz-részvényeket. Most akkor térjünk rá, ha úgy kívánja, a metróra. De az egy másik téma.

 

Mv.: - Akkor bocsánat, maradjunk még egy pillanatra ennél. Ezek szerint ez azt jelenti, hogy Ön szerint - ha jól értelmezem a szavait - most semmiféle új beruházásba belefogni nem lehet, nem lehetne a fővárosban.

 

Tarlós István: - Én szerintem...

 

Mv.: - Mit gondol, meddig tart ez az időszak? Mikor remélhetik azt a fővárosiak Ön szerint, hogy bármiféle új beruházás megvalósulhat? Ha már említettem, például az 1-es villamos meghosszabbítása.

 

Tarlós István: - Hát az 1-es villamosra talán sor kerül a Főgáz-részvények eladásától függetlenül. Éppen tegnap tárgyalt erről a közgyűlés. De a budapestiek, úgy gondolom, hogy annak örülnének a legjobban, ha a megkezdett beruházások valahogy befejeződnének. Például a metró, például a csepeli átemelő, ahol szintén problémák vannak. Például az ezzel összefüggő budai rakparti főgyűjtőcsatorna, ahol lezárták a rakpartot, végigszenvedte a város a forgalmi káoszokkal, közben gyakorlatilag nem épül a főgyűjtő. Tehát majdnem azt mondom, hogy hiába zárták le a rakpartot. Ha ezeket a beruházásokat esetleg befejeznék, ha esetleg megpróbálnák stabilizálni valamelyest ilyen körülmények közt a város pénzügyi helyzetét, és valamit javítanának a működési feltételeken, akkor lehetne ésszerűen abban gondolkodni, hogy újabb fejlesztésekbe fognak bele.

 

Losonczi Gergely: - Hát az 2011, 2012.

 

Tarlós István: - Hát az Isten szerelmére, mi ebben, ami nem logikus?

 

Losonczi Gergely: - Legalábbis a metróépítés befejezésére mondanak.

 

Tarlós István: - Hát ez egy, egy kapkodás. Semmi nincs befejezve, az útépítési pénzekből ugye 700 milliót vissza kellett fizetni. Az egy forinthoz kapott, vagy ígért újabb állami egy forintok helyett jó, ha 40 fillért kapott a város. Most csökkentették le kevesebb, mint felére a jövő évi útfelújítások volumenét, és akkor, a szakiskolák egy tekintélyes részét bezárták, az orvosi rendelők fenntartására nincsen pénz, a városban rendetlenség van, és akkor azon törik a fejüket, hogy újabb beruházásokat kezdjenek el, amiknek senki nem látja a végét? Nemcsak azoknak, hanem a jelenleg megkezdetteknek se? Önök is hallhatják, szinte minden két hétben más befejezési határidőt prognosztizálnak a metróra is. Az Unió - novembert írunk most már, talán holnaptól november van - az Unió még mindig egyáltalán nem döntött, hogy mennyi pénzt ad a metróépítés támogatására. Most akkor miről beszélünk? Hát káosz van ott is, amit elkezdtek, nem így van?

 

Mv.: - Frakcióvezető úr, véget ért. Köszönjük, hogy a vendégünk volt.

 

Tarlós István: - Folytatása következik.

 

Mv.: - Következik.

 

Tarlós István: - Reméljük, a városban kicsit szebben majd.

 

 

Tarlós István Online - tarlosistvan.com