Idézet Tarlós István - Dr. Bőhm Andrással folytatott beszélgetéséből :

 

A Közgyűlés nem Kisparlament

 

„Nincs közöttünk valamiféle cinkosság, nem beszéltünk össze. Más-más politikai elveket vallunk - és biztosra vehető, hogy András a jelenlegi főpolgármesterre és nem Tarlós Istvánra szavazott. - Mindezek ellenére ugyanazokat az észrevételeket tesszük a város működésére, és nagyjából ugyanazokat vagy hasonló kritikákat fogalmazunk meg. Ez azt jelenti, hogy bennem nem valami SZDSZ-fóbia vagy főpolgármester-ellenesség nyilvánul meg, hanem nagyon is tényszerűen fennálló, valós problémákról van szó, amik még nem orvosolhatatlanok, de már a huszonnegyedik órában vagyunk."

 

Bőhm András ügyvéd, országgyűlési képviselő, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke, A Fővárosi Közgyűlés tagja

 

Az eredetileg ügyvédként dolgozó politikus 1994 óta az SZDSZ frakció-vezetője a fővárosi közgyűlésben, 2002-ben pedig parlamenti képviselő lett. A Medgyessy-ügy kapcsán kezdeményezte, hogy minden, a rendszerváltozás utáni kormányokban politikai szerepet betöltő személynek "az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit" vizsgáló bizottság álljon fel Mécs Imre vezetésével.

 

Dr. Bőhm András a 4-es metró kapcsán, élesen bírálta az Orbán-kormány fővárosi politikáját

 

A parlamentben, különösen a 4-es metró kapcsán, élesen bírálta az Orbán-kormány fővárosi politikáját mondván, az előző kormány szűk látókörű politikai döntést hozott, amikor arra az álláspontra jutott, hogy Budapest választóit meg kell büntetni. Többek között az ő javaslatára jöttek létre a pártok működését segítő alapítványok és ugyancsak az egyik kezdeményezője az állami tulajdonú ingatlanok pártok számára biztosított ingyenes használata megszüntetésének.

 

Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

 

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.

 

Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.

 

Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

 

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének borítója

 

[Életrajzi forrás: drbohmandras.szdsz.hu]

 

Tarlós István Online - tarlosistvan.com