A II. világháború vége felé kisebb magyar alakulatok leszakadtak csapataiktól és megpróbáltak hazajutni. Feltehetően ezek a tüzérek is ezt szerették volna, amikor megadták magukat a szovjeteknek, akik néhány nap után úgy döntöttek, hogy meggyilkolják az akkor már hadifogoly magyarokat.
A lengyelekben az ismeretlen magyar hadifoglyok legyilkolása olyan mély nyomokat hagyott, hogy azóta minden évben megemlékeznek a tragédiáról. Keresztet állítottak az erdőben és gondozzák a tömegsírt. Tarlós István a helyszínen elmondott beszédében a magyar nemzet háláját és köszönetét fejezte ki a lengyeleknek nemes és baráti cselekedetükért, amellyel honfitársainkra emlékeznek.
A közös lengyel-magyar megemlékezés megszervezését magyar részről Gordon Istvánnak, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatójának köszönhetjük, aki személyesen jelen volt a koszorúzáson. Ezen részt vett a katowicei főpolgármester első helyettese, Krystyna Sienja asszony is. A megemlékezés a murcki művelődési házban folytatódott, majd este Tarlós István találkozott Piotr Uszok főpolgármesterrel.

Tarlós István hírportál

-ba-