Tarlós István elmondta: az utakra felfestett sárga vonalak  nem elegendőek, hiszen a kerékpárutakat "műszaki logika szerint kell fejleszteni". A fideszes politikus arra is kitért, hogy noha nem olcsó, de a kerékpártárolók kiépítését is meg kell kezdeni, valamint arról is döntést kell hozni, hogy engedélyezik-e a biciklik közösségi közlekedési eszközökön való szállítását. Éppen ezért a fideszes honatya sajnálatosnak tartja, hogy a fővárosi városvezetés nem tárgyal az agglomeráció településeivel, holott egységes regionális közlekedési, és ehhez kapcsolódó tarifarendszer kialakítása lenne szükséges.

A fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke szerint nem szabad gátat vetni a kerékpáros kultúra terjedésének, azaz a fővárosi közlekedésben arányossá kell tenni a kerékpárosok és az autósok számát, valamint egyenrangú félként kell kezelni a bicikliseket.


Rogán Antal, Budapest V. kerületének fideszes polgármestere úgy gondolja, hogy a public-rent a bike elnevezésű bérleti rendszer segítségével könnyen kerékpárra lehetne szoktatni az embereket, hiszen a rendszer lényege, hogy a forgalmi dugókat  elkerülve az autósok leparkolva gépkocsijukkal, biciklire ülnek és így jutnak el úticéljukhoz. A tervek szerint bérleti díj lépcsőzetesen és időarányosan emelkedne, de a rendszeres használók kedvezményes árú bérletet is válthatnának. A nehézkes fővárosi bürokrácia miatt azonban még várni kell a megvalósításra.

Az V. kerület polgármestere elmondta, hogy a Belvárosban már megkezdték a kis mellékutcák autóktól való megtisztítását, hiszen a főutca program keretében igyekeznek a gépkocsikat a kiskörúton tartani. Így kívánják elérni az autóforgalom csökkenését, amit a Ferenciek terén 2010 második felében tervezett átalakítás is segít majd.

Rogán Antal kiemelte, hogy noha a Belvárosban a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak és a tömegközlekedésnek kellene dominálnia, a statisztikák mégis azt mutatják, hogy a belvárost is az autósok uralják.

Schneller Domonkos, a budapesti Fidelitas elnöke szerint, mivel a fővárosi közlekedési beruházások szinte kizárólag milliárdos nagyságrendűek, az ilyen pár milliós tervek, mint a kerékpárutak és tárolók kiépítése, a háttérbe szorulnak. Pedig tudományos kutatások is bizonyítják, hogy azokban a nagyvárosokban, ahol 10 százalék fölé emelkedik a kerékpárok aránya, ott kedvezően változik a helyi klíma.

A budapesti Fidelitas elnöke összehasonlításképpen elmondta, hogy Bécsben 1050 kilométer, Koppenhágában 500, ezzel szemben Budapesten csupán 187 kilométer kerékpárút áll a biciklisek rendelkezésére. Az elmúlt húsz évet a kerékpározás szempontjából az elszalasztott lehetőségek húsz évének tartja, hiszen például a 4-es metró beruházásából 900 kilométer kerékpárutat építhettek volna meg, amivel Budapest elérhette volna az európai élvonalat.

László János, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke előadásában kifejtette, hogy a biciklizés az egészséget is támogatja, ezért a két keréken közlekedők közül kevesebben mennek betegszabadságra, mint autós társaik. Az sem mellékes azonban, hogy a bicikliseknek nem kell a dugók miatt idegeskedniük, valamint a levegőt sem szennyezik. Egy felmérésre szerint a megkérdezettek 40 százaléka nyitott a kerékpározásra, de a hozzá szükséges infrastruktúra hiánya miatt mégsem térnek át rá.

László János a szövetség távlati céljai között említette a kerékpárosok arányának 15 százalékra emelését, a biciklizés népszerűsítését.

(Forrás: fidesz.hu)

Tarlós István hírportál

-ba-